19. század elejétől a 20. század közepéig A budapesti Országház nem pusztán egy középület Budapest szívében. Nem egyszerűen a törvényhozás helyszíne, és még csak nem is kizárólag egy korszak reprezentatív alkotása. Az Országház maga a magyar alkotmányosság térbeli megfogalmazása – kőből, térből, tengelyekből, s
Győr vármegye a történelmi Magyar Királyság Dunántúlának északnyugati részén fekvő, egyik legősibb és legnagyobb jelentőségű közigazgatási egysége volt. Területe ma Magyarország és Szlovákia között oszlik meg, központja pedig mindvégig Győr városa maradt. A vármegye története szorosan összefonódott a nyugati hat
A Donnál kezdődött a vég – hogyan sodródott Magyarország a keleti frontra? A történelem ritkán kérdez. Többnyire sodor, kényszerít és utólag számon kér. A magyar királyi II. honvéd hadsereg doni tragédiája sem egyetlen rossz döntés következménye volt, hanem egy hosszú történelmi folyamat végpontja. Egy olyan folyamat
Nem nagyon volt példa Közép-Európában, amelynek árnyéka nyolc évtizeddel a megszületése után is ilyen hosszan vetülne a jelenre, mint az úgynevezett Beneš-dekrétumoké. Ezek a rendeletek nem pusztán egy történelmi korszak dokumentumai: élő jogi hivatkozási alapok, amelyek – kimondva vagy kimondatlanul – ma is meghatározzá
Csongrád vármegye a magyar Alföld egyik legősibb és legfolytonosabb közigazgatási egysége volt. Nem hegyek határozták meg, hanem vizek, nem várfalak, hanem árterek és földek, s nem etnikai tarkaság, hanem egy szinte teljesen egységes magyar társadalom. Aki Csongrád vármegyét érti, az az Alföld belső logikáját érti meg: a f
Bukovina 1902-ben nem ország volt, nem is nemzet, hanem sűrített Közép-Európa. Egy határvidék, ahol a birodalom nem eltörölni akarta a különbségeket, hanem – jobb híján – együtt élni hagyta őket. Erdők, hegyek, kolostorok, piacok és katonai hivatalok között kilenc különböző etnikai közösség létezett egymás mellett
Liptó vármegye a történeti Magyar Királyság egyik legzártabb, mégis legtisztábban kirajzolódó vidéke volt. Nem határvidék a klasszikus értelemben, nem átjáróház, hanem medence és hegykoszorú, ahol a történelem nem rohant át, hanem megtelepedett. A név – Liptov, Liptau, Liptoviensis – ma már közigazgatási értelemben
Szepes vármegye (szlovákul: Spiš, németül: Zips, lengyelül: Spisz, latinul: Scepusium) Szepes vármegye a Magyar Királyság északi peremvidékének egyik legjelentősebb és legsajátosabb történeti egysége volt. Területén napjainkban Szlovákia és Lengyelország osztozik, míg a vármegyével nagyjából megegyező történeti–föl
A magyar történelem ritka pillanatai közé tartozik az a januári nap, amikor a természet maga is mintha beleszólt volna az államügyekbe. 1458 telén rendkívüli hideg uralkodott: a Duna befagyott. Nem metaforikusan, hanem valóságosan. A folyam, amely békeidőben elválasztott, összekötött; amely határ volt, most út lett. E külön
A történelem ritkán ad tiszta erkölcsi pillanatokat. A nagyhatalmi érdekek, kényszerszövetségek és katonai számítások korában többnyire szürke zónák léteznek – mégis, 1939 őszén a magyar–lengyel határ olyan hellyé vált, ahol az emberi döntések világosabbak voltak, mint a diplomáciai térképek. Ez a határ Kárpátal
Ha van vármegye, amelynek történetét nem lehet sík térképen elmesélni, az Trencsén. Ez a föld nem engedelmeskedett könnyen: hegyei tagoltak, völgyei szűkek, átjárói stratégiai jelentőségűek voltak. A vármegye gerince nemcsak földrajzi értelemben volt kemény, hanem politikailag és történetileg is. Trencsén a Magyar Királ
A Don-kanyar neve mára fogalommá vált. Nem csupán földrajzi helyet jelöl, hanem egy történelmi végpontot, ahol döntések, kényszerek, téves számítások és emberi sorsok találkoztak. Ám a Donnál történt katasztrófa nem 1943 januárjában kezdődött – és nem is ott ért véget. A II. magyar hadsereg pusztulása egy hosszú t
