Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És n
A régi, Pest-Szolnok-Debrecen közötti postaút mentén, Karcagnál található a Zádor-híd. Az egykor lápos, mocsaras vidéket az árvízszabályozások előtt több vízfolyás szelte át. A szeszélyes Zádor-éren kívül a környéken folyt az Aranyos-, az Üstök- és a Lőzér-ér is. Ezek mindegyikét az akkor még zabolázatlan Tisza
A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-től Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, (a második világháború után, az elvtársaknak nem tetszett Apponyi neve,) így 1953-tól Felszab
Ung vármegye több volt egyszerű közigazgatási egységnél. A határvidéki kultúrák találkozása, a honfoglalás élő emlékezete és a Kárpátok őrzőkapuja. A megye története ma is ott él Ungvár várfalain, a ruszin hegyi falvak harangszavában és a Vereckei-hágó szélfútta panorámájában. Aki ezt a tájat járja, az a magyar
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház immár hatvannyolc éve áll a város kulturális életének középpontjában. Nehéz ma már elmagyarázni a fiatalabb generációknak, milyen erőfeszítéssel született meg ez az épület: nem nagyvállalkozók és nem is profi kivitelezők emelték, hanem maguk az udvarhelyiek. Az ötvenes években köz
130 évvel ezelőtt, 1895. december 3-án tartották meg a régi fahíd helyére tervezett, ekkor még névtelen új vashíd teherpróbáját. A korabeli sajtó így tudósított az eseményről: „Teherpróba a kis-dunai vashídon. A kereskedelmi m. kir. miniszter december 3-ára tűzte ki a vashíd teherpróbáját, amelyet 170 tonna kővel fogn
I. Az összes román 1918. november 18 / december 1-jei gyulafehérvári nemzetgyűlése, melyen Erdély, Bánság, Partium és Máramaros vidékeinek képviselői vesznek részt, kimondja az összes román és az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A nagygyűlés különösen kinyilvánítja a román nemzet elidegeníthetetlen
A történelmi Magyarország térképén kevés olyan különös és sajátos alakú területet találunk, mint Abaúj–Torna vármegye, amely két eredetileg önálló, ám évszázadok során összefonódó vármegyéből született meg. A magyar államiság ezeréves korszakai alatt hol külön, hol egyesítve működtek – végül a történe
A Székelyföld keleti peremén, ott, ahol a Nagy-Hagymás mészkőfalai és a Görgényi-havasok vulkanikus tömbjei lassan egymásba olvadnak, húzódik meg Libán, az a magashegyi településrész és átjáró, amely századok óta Gyergyó és Udvarhely kapcsolata. A hely neve kevesek számára ismerős – aki azonban egyszer áthaladt rajta,
Orbász vármegyét a 13. században IV. Béla uralkodása alatt, a tatárjárást követő években hozták létre. A Magyar Királyság 1243-1526 között volt közigazgatási területe. A vármegye székhelye a Szávába ömlő Orbász folyó bal partján fekvő Orbászvásárhely volt. Az Orbász vármegye a Duna és a Bánság határvidékén
Arad, a Maros mentének koronája, évszázadokon át a magyar történelem egyik legfontosabb határvidéki központja volt. Vára, mezővárosai, soknemzetiségű lakossága és kereskedelme bástyaként állt a történelem viharaiban: török, kuruc, császári hadak és szabadságharcos seregek egyaránt megfordultak e tájon. Arad vármegye t
Kevés név él olyan erővel a magyar néphagyományban, mint Rózsa Sándoré. A szabadságharc „betyárgenerálisa”, a puszták rettenthetetlen lovasa, a nép egyszerre félt és szeretett alakja: hősnek, zsiványnak, igazságosztónak és veszélyes törvényszegőnek egyaránt ábrázolták. De ki volt valójában Rózsa Sándor, és mi i
