531 éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Temeskenéz, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi élete során egyetlen csatát sem vesztett el, ami az egész világon ritkaságszámba megy. – wiki
A magyar végvári harcok históriája bővelkedik daliás hősökben, ám köztük is kivételes hely illeti meg Kinizsi Pált, a nép ajkán szinte csodás erővel felruházott hadvezért, akinek neve a XV. század végének egyik legfényesebb csillagaként ragyog.
A krónikák szerint Kinizsi – ki egyszerű molnárlegényként kezdte életét – egy véletlen találkozás révén került Hunyadi Mátyás király szeme elé. A rege úgy tartja: a szegény fiatalember egy malomkővel készült táncra perdülni, hogy erejét megmutassa, s e látvány annyira lenyűgözte az ifjú uralkodót, hogy hamarosan testőrei közé rendelte. Legyen bár a történet igaz vagy sem, tény: Kinizsi páratlan testi ereje és rettenthetetlensége révén hamarosan az ország legmegbecsültebb vitézei közé emelkedett.
A Fekete Sereg félelmetes erejét gyakran kötötték a kőkemény fegyelemhez és a szigorú parancsnokokhoz, ám a seregek között is külön hírnév övezte Kinizsi ezredeit. A hadvezér a kenyérmezei csata (1479) során írta be örökre nevét a magyar dicsőségkönyvbe. A török haderők elsöprő túlereje ellenében Kinizsi villámerejű oldalról indított rohama döntötte el a küzdelem kimenetelét. A krónikás szerint a vitéz Kard és buzogány között iszonyú erővel váltva csapott az ellenségre, s a győzelem mámorába keveredetter remegtették meg az ütközet zaját.
Mátyás király halála után sem csökkent Kinizsi jelentősége: Dél-Magyarország védelmezőjeként továbbra is szilárdan őrizte a határt, visszaszorítva a török előőrsöket és rendet teremtve a pártütések idején is. Neve tiszteletet vívott ki barát és ellenség körében egyaránt; merni kevesen mertek ellene, győzni pedig alig valaki.
Kinizsi Pál alakja ma is elevenen él a nép emlékezetében: a legendás erővel bíró hős, aki malomkövet játékból emelt és a csatatéren félelmet nem ismerő katonaként szolgálta hazáját. Ő az a történelmi figura, akiben a magyar ember a szívós kitartást, a feltörekvő tehetséget és a rendíthetetlen hazafiságot ismeri fel.
Így lett a molnárlegényből a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére – Kinizsi Pál, akinek örökségét ma is tisztelettel emlegeti az utókor.
Székelyudvarhely Székelyföld történetének egyik legősibb és legjelentősebb települése. Az egykori Udvarhelyszék anyaszékeként évszázadokon keresztül a
1848 decemberének első napjai Erdélyben nemcsak a szabadságharc katonai eseményeiről, hanem súlyos civil tragédiákról is emlékezetessé váltak. Ezek kö
Oravicabánya-Stájerlakanina vasútvonal az Oszrták-Magyar Monarchia idején épült, és a világ egyik legrégebbi hegyi vasútja. Az Oravicabánya–Stájerlaka
1921 decemberében Európa figyelme egy magyar városra irányult. Sopron és környéke sorsáról ekkor döntött az a különleges népszavazás, amely a trianoni
Ha vannak helyek, amelyek tudnának mesélni, de nem lenne benne köszönet, akkor a Morvaország és Szlovákia határán fekvő nagy vasúti határállomás, Přer
Sopron vármegye a történelmi Magyar Királyság nyugati peremvidékének egyik legjelentősebb közigazgatási egysége volt. A régió földrajzi, kulturális és
Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akk
A régi, Pest-Szolnok-Debrecen közötti postaút mentén, Karcagnál található a Zádor-híd. Az egykor lápos, mocsaras vidéket az árvízszabályozások előtt t
A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Seb
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház immár hatvannyolc éve áll a város kulturális életének középpontjában. Nehéz ma már elmagyarázni a fiatalabb generác