1849. október 6 – az aradi 13 vértanú emléke
A magyar nemzet a szabadságszeretetéről híres szerte a nagyvilágban. Legyen bármekkora ellenerő a nemzetünk szabadsághoz való ragaszkodása példaértékű. Nemzeti gyásznapunkon a Magyar Hazáért mártírhalált halt vértanúinkra és hősi halált halt testvéreinkre emlékezünk. A bátorság és hősiesség jellemezte a kivégzett 13 vértanúnkat, érdemes elolvasni és megszívlelni az aradi mártírjaink – a magyar köztudatban élő – utolsó mondatait.
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
1. Lázár Vilmos, törzstiszt (ezredes),
2. Dessewffy Arisztid, tábornok,
3. Kiss Ernő, tábornok,
4. Schweidel József, tábornok,
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
6. Török Ignác, tábornok,
7. Lahner György, tábornok,
8. Knezić Károly, tábornok,
9. Nagysándor József, tábornok,
10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
11. Aulich Lajos, tábornok,
12. Damjanich János, tábornok,
13. Gróf Vécsey Károly, tábornok.
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten. A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondatok – a magyar nemzeti köztudatban fennmaradt emlékkép szerint – a következők voltak:
Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.
Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.
Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.
Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.
Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.
Poeltenberg Ernő: Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!
Batthyány Lajos: „Éljen a haza! Rajta, vadászok”
Nem felejtünk!
Szomszédos vármegyék: északon – Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye; észak-keleten – Csongrád vármegye; délen – Szerém vármegye; keleten – Torontál vármeg
Kevés alakja van a magyar történelemnek, akiről annyit beszéltünk volna, és akit mégis ennyire keveset értettünk meg, mint Dózsa Györgyról. Hol véres
1945 tavaszán Pozsony és környéke formálisan felszabadult a háború alól, de a béke nem a jog visszatérését, hanem új típusú erőszakot hozott. A front
A délvidéki vérengzések kifejezés azokra az 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó eseményekre utal, amelyek során a jugoszláv kommunista partizánalakulato
1944 őszén Erdélyben nem a front volt a legveszélyesebb. A fegyverek már elhallgattak sok helyen, de a jog nem tért vissza. A hatalom üres volt, a ren
Beszterce–Naszód vármegye a Magyar Királyság egyik legkülönlegesebb földrajzi és etnikai szerkezetű vármegyéje volt. Kifejezetten hegyvidéki jellege,
I. rész – Erdély 1848 előtt – társadalmi szerkezet, nemzeti ébredések és a konfliktus gyökerei Erdély mint történelmi ütközőtér Erdély a 19. szá
Zágráb vármegye (horvátul: Zagrebačka županija, németül: Komitat Agram) a történelmi Magyar Királyság déli részén elhelyezkedő közigazgatási egység vo
19. század elejétől a 20. század közepéig A budapesti Országház nem pusztán egy középület Budapest szívében. Nem egyszerűen a törvényhozás helyszíne,
Győr vármegye a történelmi Magyar Királyság Dunántúlának északnyugati részén fekvő, egyik legősibb és legnagyobb jelentőségű közigazgatási egysége vol