Szomszédos vármegyék: északon – Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye; észak-keleten – Csongrád vármegye; délen – Szerém vármegye; keleten – Torontál vármegye; nyugaton – Baranya vármegye, valamint Verőce vármegye.
Bács-Bodrog vármegye (latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, németül: Komitat Batsch-Bodrog, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија) a történeti Magyar Királyság alföldi területén elhelyezkedő, kiterjedt síkvidéki közigazgatási egység volt. Területe a Duna–Tisza köze déli részére, valamint a Duna bal partjának alsó szakaszára terjedt ki, természetföldrajzi adottságait döntően az árterekkel tagolt alföldi síkság határozta meg. A vármegye stratégiai fekvése révén fontos közlekedési és gazdasági térséget alkotott a Kárpát-medence déli peremvidékén.
A vármegye határait keleten a Tisza, délen és nyugaton a Duna jelölte ki, míg északi határa mesterséges vonalon húzódott. Szomszédai között több jelentős alföldi és délvidéki vármegye szerepelt, ami elősegítette a térség gazdasági és etnikai sokszínűségének kialakulását. A teljes terület sík fekvése kedvezett a mezőgazdaságnak, a folyami közlekedésnek és a településhálózat sűrűsödésének.
Bács-Bodrog vármegye 1802-ben jött létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével, amelyek már a középkor elejétől a Magyar Királyság közigazgatási rendszeréhez tartoztak. A térség történetét a 16–17. században alapvetően meghatározta az oszmán uralom, majd a török kiűzését követően a Habsburg államszervezethez való integráció. A 18–19. század folyamán a vármegye közigazgatási és gazdasági szerepe fokozatosan megerősödött, különösen a mezőgazdasági termelés és a betelepítések révén.
Az első világháborút követően Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobb része 1918-ban idegen fennhatóság alá került, amit az 1920. évi trianoni békediktátum jogilag is rögzített. A Magyarországnál maradt északi terület önálló vármegyeként működött tovább, majd 1950-ben az államszocialista közigazgatási reform keretében megszűnt, és Bács-Kiskun megye részévé vált. A történeti vármegye déli területe napjainkban a Vajdaság Autonóm Tartományhoz tartozik.
Bács-Bodrog vármegye történeti jelentősége földrajzi fekvésében, soknemzetiségű társadalmában és a Duna–Tisza közének gazdasági fejlődésében egyaránt megmutatkozik. A vármegye múltja jól tükrözi a délvidéki térségek politikai, etnikai és közigazgatási átalakulásait a történeti Magyar Királyság keretein belül és azon túl.