Balánbánya, Kupferbergwerk, Bălan.

Az egykori Csík vármegye északkeleti területén fekszik, jelenleg Hargita megyéhez tartozik. Egykor a 13 km-re Csíkszentdomokoshoz tartozott. Megközelítése a 125-ös megyei úton körülbelül egyenlő távolságra Csíkszeredától és Gyergyószentmiklóstól (42 km).

A Keleti-Kárpátok központi részén, a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok között, az Olt völgyében fekszik, a folyó áthalad a városon. A tengerszinttől számítva 760–840 m magasan található.

Bányaváros volt. A település mellett a 17. században vasat bányásztak, ami a 18. századra kimerült. A század végén Opra János fedezte fel a rézlelőhelyet, a 19. század elején elindult a termelés. A diktátumig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók:

Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel Nepomuki Szent János tiszteletére. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
Határában található az Olt forrása.
Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs A Székelyföld leírásában így jellemez: „a Székely Svájc”.
A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.

A bánya bezárásáig 15 ezer felett volt a lakosság száma, mára ez harmadjára csökkent.