Brassó - madártávlatból
Brassó – Korona szálló
BRASSÓ, Magyar Királyság – Korona Szálloda, Kapu utca
A Korona-szállót 1910 december utolsó napján adták át rendeltetésének. Hosszú ideig a város és messze a környék legmodernebb szállodája volt: saját parafával bélelt borpincével, élelmiszerraktárral, mély kúttal, villanyteleppel és omnibusszal, mely minden vonatinduláshoz-érkezéshez kiment az állomásra. Itt működött messze környéken a legelső lift. A száz szoba mindenikéből nyolc különböző gomb megnyomásával ugyanannyi szolgáltatást lehetett megrendelni. Minden szobában volt légkondicionálás és egy nagy központi porszívó fali csatlakozóval. A takarítónő nem a porszívógéppel, hanem egy csatlakozó rugalmas tömlővel járt szobáról szobára. Konyhája és borpincéje révén a Korona a két világháború közti időszakban is a város legelőkelőbb szállodája és vendéglője volt. A földszinti vendéglő nagy ablakait belülről a nyári melegben állandó vízfüggöny hűtötte. Brassó notabilitásai, szellemi és gazdasági elitjének tagjai sokszor és szívesen tartózkodtak itt.
Szomszédos vármegyék: északon – Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye; észak-keleten – Csongrád vármegye; délen – Szerém vármegye; keleten – Torontál vármeg
Kevés alakja van a magyar történelemnek, akiről annyit beszéltünk volna, és akit mégis ennyire keveset értettünk meg, mint Dózsa Györgyról. Hol véres 
1945 tavaszán Pozsony és környéke formálisan felszabadult a háború alól, de a béke nem a jog visszatérését, hanem új típusú erőszakot hozott. A front 
A délvidéki vérengzések kifejezés azokra az 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó eseményekre utal, amelyek során a jugoszláv kommunista partizánalakulato
1944 őszén Erdélyben nem a front volt a legveszélyesebb. A fegyverek már elhallgattak sok helyen, de a jog nem tért vissza. A hatalom üres volt, a ren
Beszterce–Naszód vármegye a Magyar Királyság egyik legkülönlegesebb földrajzi és etnikai szerkezetű vármegyéje volt. Kifejezetten hegyvidéki jellege, 
I. rész – Erdély 1848 előtt – társadalmi szerkezet, nemzeti ébredések és a konfliktus gyökerei Erdély mint történelmi ütközőtér Erdély a 19. szá
Zágráb vármegye (horvátul: Zagrebačka županija, németül: Komitat Agram) a történelmi Magyar Királyság déli részén elhelyezkedő közigazgatási egység vo
19. század elejétől a 20. század közepéig A budapesti Országház nem pusztán egy középület Budapest szívében. Nem egyszerűen a törvényhozás helyszíne, 
Győr vármegye a történelmi Magyar Királyság Dunántúlának északnyugati részén fekvő, egyik legősibb és legnagyobb jelentőségű közigazgatási egysége vol