19. század elejétÅ‘l a 20. század közepéig A budapesti Országház nem pusztán egy középület Budapest szÃvében. Nem egyszerűen a törvényhozás helyszÃne, és még csak nem is kizárólag egy korszak reprezentatÃv alkotása. Az Országház maga a magyar alkotmányosság térbeli megfogalmazása – kÅ‘bÅ‘l, térbÅ‘l, tengelyekbÅ‘l, s
A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-tÅ‘l KÃgyó tér, 1921-tÅ‘l Apponyi tér, (a második világháború után, az elvtársaknak nem tetszett Apponyi neve,) Ãgy 1953-tól Felszab
A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idÅ‘ történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelÅ‘tt is állt, Ãgy valószÃnűleg a reformkori idÅ‘utazó számára is ismerÅ
Budapest – Kevés olyan épÃtmény létezik Magyarországon, amely annyira összeforrt volna a fÅ‘város identitásával, mint a Széchenyi LánchÃd. A Duna fölött ÃvelÅ‘ monumentális szerkezet nem csupán közlekedési eszköz: a reformkor szellemiségének, a magyar fejlÅ‘dés vágyának és a nemzeti kitartásnak örök jelképe. Egy ál
