Sopron vármegye a történelmi Magyar Királyság nyugati peremvidékének egyik legjelentősebb közigazgatási egysége volt. A régió földrajzi, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt átmeneti zónának tekinthető, amelyben a magyar és a német nyelvi-kulturális hatások hosszú évszázadok során egymással sajátos szimbió
Orbász vármegyét a 13. században IV. Béla uralkodása alatt, a tatárjárást követő években hozták létre. A Magyar Királyság 1243-1526 között volt közigazgatási területe. A vármegye székhelye a Szávába ömlő Orbász folyó bal partján fekvő Orbászvásárhely volt. Az Orbász vármegye a Duna és a Bánság határvidékén
Ung vármegye több volt egyszerű közigazgatási egységnél. A határvidéki kultúrák találkozása, a honfoglalás élő emlékezete és a Kárpátok őrzőkapuja. A megye története ma is ott él Ungvár várfalain, a ruszin hegyi falvak harangszavában és a Vereckei-hágó szélfútta panorámájában. Aki ezt a tájat járja, az a magyar
A Duna legszűkebb kapuja – ahol a természet erősebb volt az embernél Ha az utazó ma végighajózik az Al-Duna vadregényes szakaszán, és eléri a Nagy Kazán-szorost, önkéntelenül is megérzi: itt valami más. A Duna itt nem a megszokott, szélesen hömpölygő folyam, hanem sziklák közé szorított, tajtékzó, haragos víztömeg –
Brassót és a két Tömöst elhagyva, a szoros kaptatójára érve a kormánykerék mellett ülőnek komolyan a „lovak közé kell csapnia” ahhoz, hogy járgányával felérjen az ország legmagasabb fekvésű városába, Predeálra. Olykor úgy rátapos a gázpedálra, hogy mire észrevenné, át is suhant az egykori határállomáson, amelyn
