Kevés alakja van a magyar történelemnek, akiről annyit beszéltünk volna, és akit mégis ennyire keveset értettünk meg, mint Dózsa Györgyról. Hol véres parasztvezérként, hol a nép igazságtevőjeként, hol forradalmi előképként idéztük meg – mindig aszerint, hogy éppen mire volt szüksége a kornak. Pedig Dózsa alakja nem el
A Donnál kezdődött a vég – hogyan sodródott Magyarország a keleti frontra? A történelem ritkán kérdez. Többnyire sodor, kényszerít és utólag számon kér. A magyar királyi II. honvéd hadsereg doni tragédiája sem egyetlen rossz döntés következménye volt, hanem egy hosszú történelmi folyamat végpontja. Egy olyan folyamat
A Don-kanyar neve mára fogalommá vált. Nem csupán földrajzi helyet jelöl, hanem egy történelmi végpontot, ahol döntések, kényszerek, téves számítások és emberi sorsok találkoztak. Ám a Donnál történt katasztrófa nem 1943 januárjában kezdődött – és nem is ott ért véget. A II. magyar hadsereg pusztulása egy hosszú t
A 13. század első felében a Magyar Királyság szellemi és politikai horizontján egyaránt jelen volt az a tudat, hogy a honfoglaló magyarság nem egységes tömbként érkezett a Kárpát-medencébe. A középkori krónikák – Anonymus, Kézai Simon és más szerzők munkái – egyaránt említést tesznek keleti magyar csoportokról, aki
Jogosan tesszük fel a kérdést: mi keresnivalójuk volt a magyar katonáknak ott? Egy kopár fennsíkon, idegen földön, idegen érdekekért, egy olyan háborúban, amelynek céljaihoz semmi közük nem volt. Az első világháború isonzói frontján a magyar bakák nem Magyarország határait védték. Nem Erdélyt, nem a Felvidéket, nem a sa
1848 decemberének első napjai Erdélyben nemcsak a szabadságharc katonai eseményeiről, hanem súlyos civil tragédiákról is emlékezetessé váltak. Ezek közé tartozik a köpeci vérengzés, amely december 9-ére virradó éjszaka zajlott le, amikor császári csapatok – helyi felkelőkkel kiegészülve – felgyújtották a háromszéki
Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És n
Kevés név él olyan erővel a magyar néphagyományban, mint Rózsa Sándoré. A szabadságharc „betyárgenerálisa”, a puszták rettenthetetlen lovasa, a nép egyszerre félt és szeretett alakja: hősnek, zsiványnak, igazságosztónak és veszélyes törvényszegőnek egyaránt ábrázolták. De ki volt valójában Rózsa Sándor, és mi i
Kinizsi Pál (Temeskenéz, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi élete s
A nagy fejedelem nyughelye – így nézett ki a kripta eredetileg. A kassai Szent Erzsébet-dóm kriptájának eredeti, 1906-ban kialakított belső terét ábrázolja, amikor II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak hamvait hazahozták Törökországból, Rodostóból. A kripta a maga korában a magyar nemzet egyik legszentebb helyének szám
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. szeptember 3-án Mező Ferenc, a Kézdivásárhelyen állomásozó 24-es honvéd határvadász-zászlóalj tartalékos zászlósa hősi halált halt a Kászonokat Kézdiszékkel összekötő Katrosa-szoros fölött emelkedő Gombás-bérc közelében. Post mortem megkapta a II. világháború egyik legbecsesebb tiszt
A magyar nemzet a szabadságszeretetéről híres szerte a nagyvilágban. Legyen bármekkora ellenerő a nemzetünk szabadsághoz való ragaszkodása példaértékű. Nemzeti gyásznapunkon a Magyar Hazáért mártírhalált halt vértanúinkra és hősi halált halt testvéreinkre emlékezünk. A bátorság és hősiesség jellemezte a kivégzett
