Bukovina 1902-ben nem ország volt, nem is nemzet, hanem sűrített Közép-Európa. Egy határvidék, ahol a birodalom nem eltörölni akarta a különbségeket, hanem – jobb híján – együtt élni hagyta őket. Erdők, hegyek, kolostorok, piacok és katonai hivatalok között kilenc különböző etnikai közösség létezett egymás mellett
A történelem ritkán ad tiszta erkölcsi pillanatokat. A nagyhatalmi érdekek, kényszerszövetségek és katonai számítások korában többnyire szürke zónák léteznek – mégis, 1939 őszén a magyar–lengyel határ olyan hellyé vált, ahol az emberi döntések világosabbak voltak, mint a diplomáciai térképek. Ez a határ Kárpátal
Kevés olyan történelmi jelkép van Magyarországon, amelynek sorsa annyira együtt mozgott volna az ország 20. századi történetével, mint a millenniumi emlékművek turuljai. Ezek a szobrok és emlékhelyek nem pusztán kőből és bronzból készültek: politikai korszakok, határváltozások, győzelmek és vereségek mérték rájuk az i
1475. január 10-e nem csupán a moldvai történelem egyik legfényesebb dátuma, hanem a magyar és székely katonai hagyomány egyik ritkán kimondott, mégis megkerülhetetlen pillanata is. A vászlói csata – vagy ahogy a krónikákban él: Podul Înalt – nem egyetlen nép győzelme volt, hanem egy történelmi sorsközösségé, amelyben
A magyar történelem ritkán ad olyan pillanatot, amikor az idő megáll, a politika hátralép, és egy tárgy – puszta anyagból – erkölcsi tényezővé válik. 1978. január 6-a ilyen nap volt. A Szent Korona és a koronázási jelvények negyvennyolc évvel ezelőtt visszatértek Magyarországra, több mint három évtizedes száműzetés
A,Á ádomás – vásár megköttetése utáni italozás almáriom – üveges konyhaszekrény ahajt – ott,nem messze ágos – kemény,többágú száraz ág,mosogatás után az edényeket erre akasztották kinn az erdőn B. baklat – párzik (az állat) bámészkodik – nézelődik bombóc – cukorka bé –
1941. június 26-án Kassán nemcsak bombák hullottak. Azon a napon egy ország történelmi pályája is irányt váltott. A légitámadás ténye vitathatatlan, az elkövetők kiléte azonban máig nem tisztázott. Ami viszont egészen bizonyos: Magyarország a kassai bombázást követően nem kivizsgálni akart, hanem dönteni – és a dönt
A magyar államalapítás történetének egyik kimagasló, mégis sokáig háttérbe szorított alakja Asztrik érsek – más néven Anasztáz. Neve a történeti emlékezetben leggyakrabban Szent István koronázásának közvetítőjeként jelenik meg, ám szerepe ennél lényegesen tágabb jelentőségű. Asztrik alakján keresztül nem puszt
Százkilenc évvel ezelőtt, 1916. december 30-án a világháború árnyékában, mégis teljes történelmi pompával zajlott le a magyar történelem utolsó királykoronázása. Ezen a napon koronázták meg IV. Károlyt Magyarország apostoli királyává a budai Mátyás-templomban. A szertartás egyszerre volt a magyar államiság ezeréves
Kevés olyan alkotója volt a 20. századi Erdélynek, aki annyira csendben, mégis olyan maradandóan formálta volna a történeti emlékezet vizuális világát, mint Keöpeczi Sebestyén József. Festő, heraldikus, címerfestő, grafikus és műemlékvédő volt egyszerre – olyan tudós-művész, akinek munkái ma is államok, városok, egyh
A populáris irodalmat a 20. században gyakran a demokratizálódás, a tömegkultúra és a polgári értékrend térnyerésének hordozójaként értelmezik. E narratívában az arisztokrácia világa rendszerint anakronisztikus maradványként, esetleg ironikus díszletként jelenik meg. Báró Orczy Emma (1865–1947) életműve azonban rávil
Ha vannak helyek, amelyek tudnának mesélni, de nem lenne benne köszönet, akkor a Morvaország és Szlovákia határán fekvő nagy vasúti határállomás, Přerov Svéd Sáncok nevű dűlője ilyen lenne. 1945 június 18-án ide hurcoltak el vonatokról 260 teljesen ártatlan dobsinai és más civilt a csehszlovák hadsereg alakulatai, óriás
