Székelyudvarhely Székelyföld történetének egyik legősibb és legjelentősebb települése. Az egykori Udvarhelyszék anyaszékeként évszázadokon keresztül a székely közigazgatás, katonai szervezet és közösségi önazonosság központi helyszíne volt. Itt székeltek a székelyispánok és főkapitányok, később pedig Udvarhely v
1848 decemberének első napjai Erdélyben nemcsak a szabadságharc katonai eseményeiről, hanem súlyos civil tragédiákról is emlékezetessé váltak. Ezek közé tartozik a köpeci vérengzés, amely december 9-ére virradó éjszaka zajlott le, amikor császári csapatok – helyi felkelőkkel kiegészülve – felgyújtották a háromszéki
Oravicabánya-Stájerlakanina vasútvonal az Oszrták-Magyar Monarchia idején épült, és a világ egyik legrégebbi hegyi vasútja. Az Oravicabánya–Stájerlakanina vasútvonal 1863. december 15-én kezdte meg működését a Magyar Királyság területén, Krassó-Szörény vármegyében, az Osztrák Császárság fennhatósága alatt. A vil
1921 decemberében Európa figyelme egy magyar városra irányult. Sopron és környéke sorsáról ekkor döntött az a különleges népszavazás, amely a trianoni béke után egyedüliként módosította Magyarország határait – mégpedig a helyi lakosság akaratából. A voksolás története azonban nem csupán a „Hűség Városa” megsz
Sopron vármegye a történelmi Magyar Királyság nyugati peremvidékének egyik legjelentősebb közigazgatási egysége volt. A régió földrajzi, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt átmeneti zónának tekinthető, amelyben a magyar és a német nyelvi-kulturális hatások hosszú évszázadok során egymással sajátos szimbió
A régi, Pest-Szolnok-Debrecen közötti postaút mentén, Karcagnál található a Zádor-híd. Az egykor lápos, mocsaras vidéket az árvízszabályozások előtt több vízfolyás szelte át. A szeszélyes Zádor-éren kívül a környéken folyt az Aranyos-, az Üstök- és a Lőzér-ér is. Ezek mindegyikét az akkor még zabolázatlan Tisza
A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-től Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, (a második világháború után, az elvtársaknak nem tetszett Apponyi neve,) így 1953-tól Felszab
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház immár hatvannyolc éve áll a város kulturális életének középpontjában. Nehéz ma már elmagyarázni a fiatalabb generációknak, milyen erőfeszítéssel született meg ez az épület: nem nagyvállalkozók és nem is profi kivitelezők emelték, hanem maguk az udvarhelyiek. Az ötvenes években köz
130 évvel ezelőtt, 1895. december 3-án tartották meg a régi fahíd helyére tervezett, ekkor még névtelen új vashíd teherpróbáját. A korabeli sajtó így tudósított az eseményről: „Teherpróba a kis-dunai vashídon. A kereskedelmi m. kir. miniszter december 3-ára tűzte ki a vashíd teherpróbáját, amelyet 170 tonna kővel fogn
I. Az összes román 1918. november 18 / december 1-jei gyulafehérvári nemzetgyűlése, melyen Erdély, Bánság, Partium és Máramaros vidékeinek képviselői vesznek részt, kimondja az összes román és az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A nagygyűlés különösen kinyilvánítja a román nemzet elidegeníthetetlen
Orbász vármegyét a 13. században IV. Béla uralkodása alatt, a tatárjárást követő években hozták létre. A Magyar Királyság 1243-1526 között volt közigazgatási területe. A vármegye székhelye a Szávába ömlő Orbász folyó bal partján fekvő Orbászvásárhely volt. Az Orbász vármegye a Duna és a Bánság határvidékén
A vármegye központja Gyulafehérvár, de volt később Szászsebes, majd a diktátumig Nagyenyed. A honfoglalástól kezdve 1876-ig önálló vármegye, 1918-ig a magyar közigazgatás része. Kevés olyan tájegysége van a történelmi Magyarországnak, amely annyi réteget hordozna a múltból, mint Alsó-Fehér vármegye. Erdély egyik legős
