A régi, Pest-Szolnok-Debrecen közötti postaút mentén, Karcagnál található a Zádor-híd.
Az egykor lápos, mocsaras vidéket az árvízszabályozások előtt több vízfolyás szelte át. A szeszélyes Zádor-éren kívül a környéken folyt az Aranyos-, az Üstök- és a Lőzér-ér is. Ezek mindegyikét az akkor még zabolázatlan Tisza vize táplálta. Az átkelés megkönnyítésére a helyi lakosok egy fahidat emeltek, de az nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy elviselje a zord időjárást és a Tisza áradásait. A folyamatos javítgatások, újjáépítések rengeteg pénzbe kerültek , így a környező települések elöljárói egy állandó kőhíd építését határozták el.
Zádor-híd alapkövét 1806. november 27-én rakták le, és 1809-ben már át is adták a forgalomnak.
A hidat, Bedekovics Lőrinc mérnök tervei alapján, Magurányi József egri kőműves mester és brigádja építette. A munkálatokhoz karcagi téglát és Tokajból hozott követ használtak.

Első pillantásra az ember azt hiheti, hogy a karcagi híd a híres hortobágyi Kilenclyukú kisöccse, azonban ez tévedés: a Zádor-híd 24 évvel idősebb és ez szolgált mintaként a nevezetes hortobágyi megépítéséhez.

A Zádor-híd 76 méter hosszú, 5,7 méter széles, és alapjától mérve 6 méter magas volt. Eredetileg ez is 9 boltívvel rendelkezett, de 1831. április 25-én olyan óriási árvíz zúdult a térségre ami a hidat sem kímélte: a két-két szélső boltívét az áradat elsodorta. Helyreállítása során ezeket már nem építették vissza, a híd ezután már csak a megmaradt 5 boltívével szolgálta a közlekedőket. Egy darabig…
1846-ban megkezdődött a Tisza szabályozása…
A szabályozás következtében teljesen megváltozott a Hortobágy vízrajza, ami után a Zádor-híd elvesztette az eredeti rendeltetését. A utánpótlás nélkül maradt vízfolyások, erek kiszáradtak, a tavakat mocsarakat lecsapolták, az egykor még sebesen rohanó Zádor-ér is eltűnt.
A híd azóta árválkodik a szikes puszta közepén.

A Zádor-híd legendája…
A Zádor-hídhoz több történet is kapcsolódik, az egyik legismertebb helyi legenda úgy szól, hogy a Karcagon élő Zádor vitéz építette itt az első hidat. A fiatalember szerelmes volt egy gyönyörű nemes leányba, Ágotába, aki a Zádor-ér túlpartján lakott. A vitéz, hogy könnyebben eljuthasson kedveséhez, hidat emelt a sebes iramú Zádor-ér felett. Ezután már semmi sem állhatott a szerelmesek útjába – egy ideig. Történet ugyanis úgy folytatódik, hogy Zádort hadba szólították, és távollétében Ágotát elszerette egy legény, bizonyos Kara János. Amikor ezt Zádor megtudta, azon nyomban hazavágtatott, hogy bosszút álljon. Addig üldözte Kara Jánost, míg az leesett a lováról, és a mocsárba veszett. Ezt a területet azóta is úgy emlegetik a helyiek, hogy Karajános.
A Zádor-hidat és a körülötte elterülő 71,5 hektáros szikes pusztát 1976-ban védetté nyilvánították, abból a célból, hogy a kultúrtörténeti értékként is jelentős híddal együtt a tájra jellemző hagyományos pásztorkodást az eredeti környezetében megőrizzék.