Székelyudvarhely Székelyföld történetének egyik legősibb és legjelentősebb települése. Az egykori Udvarhelyszék anyaszékeként évszázadokon keresztül a székely közigazgatás, katonai szervezet és közösségi önazonosság központi helyszíne volt. Itt székeltek a székelyispánok és főkapitányok, később pedig Udvarhely v
1848 decemberének első napjai Erdélyben nemcsak a szabadságharc katonai eseményeiről, hanem súlyos civil tragédiákról is emlékezetessé váltak. Ezek közé tartozik a köpeci vérengzés, amely december 9-ére virradó éjszaka zajlott le, amikor császári csapatok – helyi felkelőkkel kiegészülve – felgyújtották a háromszéki
Oravicabánya-Stájerlakanina vasútvonal az Oszrták-Magyar Monarchia idején épült, és a világ egyik legrégebbi hegyi vasútja. Az Oravicabánya–Stájerlakanina vasútvonal 1863. december 15-én kezdte meg működését a Magyar Királyság területén, Krassó-Szörény vármegyében, az Osztrák Császárság fennhatósága alatt. A vil
1921 decemberében Európa figyelme egy magyar városra irányult. Sopron és környéke sorsáról ekkor döntött az a különleges népszavazás, amely a trianoni béke után egyedüliként módosította Magyarország határait – mégpedig a helyi lakosság akaratából. A voksolás története azonban nem csupán a „Hűség Városa” megsz
Ha vannak helyek, amelyek tudnának mesélni, de nem lenne benne köszönet, akkor a Morvaország és Szlovákia határán fekvő nagy vasúti határállomás, Přerov Svéd Sáncok nevű dűlője ilyen lenne. 1945 június 18-án ide hurcoltak el vonatokról 260 teljesen ártatlan dobsinai és más civilt a csehszlovák hadsereg alakulatai, óriás
Arad vármegye a történelmi Magyar Királyság egyik kulcsfontosságú közigazgatási egysége volt a Tiszántúl délkeleti peremén. Sajátos földrajzi fekvése – a Nagyalföld pereme és az Erdélyi-szigethegység nyugati előterének találkozása – a középkortól a 20. századig meghatározta társadalmi, kulturális és gazdasági f
Sopron vármegye a történelmi Magyar Királyság nyugati peremvidékének egyik legjelentősebb közigazgatási egysége volt. A régió földrajzi, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt átmeneti zónának tekinthető, amelyben a magyar és a német nyelvi-kulturális hatások hosszú évszázadok során egymással sajátos szimbió
Ezen a napon vonultak be a központi hatalmak csapatai az elfoglalt román fővárosba. Mikor 1914-ben kitört az I. világháború – a Nagy Háború, ahogy akkoriban nevezték – Románia, bár a központi hatalmak szövetségese volt, nem lépett be a háborúba. A fegyveres semlegesség mellett döntöttek. Kivártak. Jobb ajánlatra… És n
A régi, Pest-Szolnok-Debrecen közötti postaút mentén, Karcagnál található a Zádor-híd. Az egykor lápos, mocsaras vidéket az árvízszabályozások előtt több vízfolyás szelte át. A szeszélyes Zádor-éren kívül a környéken folyt az Aranyos-, az Üstök- és a Lőzér-ér is. Ezek mindegyikét az akkor még zabolázatlan Tisza
A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-től Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, (a második világháború után, az elvtársaknak nem tetszett Apponyi neve,) így 1953-tól Felszab
Ung vármegye több volt egyszerű közigazgatási egységnél. A határvidéki kultúrák találkozása, a honfoglalás élő emlékezete és a Kárpátok őrzőkapuja. A megye története ma is ott él Ungvár várfalain, a ruszin hegyi falvak harangszavában és a Vereckei-hágó szélfútta panorámájában. Aki ezt a tájat járja, az a magyar
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház immár hatvannyolc éve áll a város kulturális életének középpontjában. Nehéz ma már elmagyarázni a fiatalabb generációknak, milyen erőfeszítéssel született meg ez az épület: nem nagyvállalkozók és nem is profi kivitelezők emelték, hanem maguk az udvarhelyiek. Az ötvenes években köz
