Székely szavak szótára
Néhány székely szó, melyekből pár már feledésbe is veszett:
A,Á
ádomás – vásár megköttetése utáni italozás
almáriom – üveges konyhaszekrény
ahajt – ott,nem messze
ágos – kemény,többágú száraz ág,mosogatás után az edényeket erre akasztották kinn az erdőn
B.
baklat – párzik (az állat)
bámészkodik – nézelődik
bombóc – cukorka
bé – be
béduvad – be omlik
berbécs – hím juh
békacimpó – ebihal
beretva – borotva
balakovács – a juhok gyapjában előforduló élősködő
boroszlán – orgona(virág)
borsika – boróka
borvíz – ásványvíz
bircsóka – szemölcs
böbös – mumus
böktör – durcás/gőgös keveréke
buba- baba,csecsemő
bugyuta – ügyetlen
bünnyög – siránkozik
bugyurka – buborék
bütü -valaminek az oldala
bürgöli – posztó csizma
büszkürtő – popsi
C Cs.
csalóka – fenyőtoboz
cega – kecske
cira – krumpli,vagy más zöldségek hajtása
cucó – ló
cirdikel – reszket
csürke – csibe
csihán – csalán
cughúzó – szellőző ablak
cüvek – földparcellák határaként földbe szúrt fenyőfabot
D
degged – víz hatására megnő(pl. hordó)
derekajj – libatollal töltött derékalj
dörgöl – töröl
dörgölő – konyhai törlőruha
E
ejsze -talán
eregel – bandukol
eszterhéja – eresz
F
féreg – egér
feszt – mindig,örökké
fészi -fejsze
förödik – fürdik
firhang – függöny
fűtő – kályha
fuzsitus – kapkodó
fuszékli – zokni
fuszujka,faszujka – bab
früstük,frustok – reggeli
G ,Gy
gac -levágott faágak
ganyé -trágya
garádics – lépcső
gebbeszt pl. tyúkot forróvízben áztat
geleszta – giliszta
görget – mennydörög
gyűtő – pásztor
gyüngy – gyöngy
gurucsa – gyűrött
gilics -korcsolya
gereben – kender feldolgozó eszköz,fésű
gülü – nagy,golyószemű emberre mondták
H
Ha tyúkod nincs,ha megütöd sem tojik. -hiába vagdalkozol,inkább dolgozz ,s lesz neked is.
híju – padlás
höngörit – gurít
I,J
istirimfi – harisnya
jú -juh
K
kancsi – kancsal
karinca – kötény
kégyó -kígyó
kaszten – fiókos bútordarab
kasziba – csámpás
kantárosfazak – tejhordó fazék
kendő – törülköző
kurti – szvetter,pulóver
kota -tyúk
korcsova – szánkó
keccsü -kesztyű
küpü – borvízkút
kankósbarát – ezzel ijesztették a kisgyerekeket,hogy ne menjenek közel a kúthoz
kutúl – valamiben kotorászik
L
lamentál – elégedetlenkedik,reklamál
leánka -kislány
lajtorja – létra
lecsmeteg – vizes, sáros út
lepcsel – locsol
lájbi – mellény
M
monyator – pásztorsegéd
maszkura – lakodalmakon megjelenő álruhás csoport
mozsika – zene
málélepén – kukoricalisztből készített sütemény
mű -mi
N,Ny
nyekereg – csikorog
nem fontak a szájáért – sokat beszél
O,Ö ,Ő
osztováta – szövőszék
osztán – aztán ,majd
ozsonya – uzsonna
P
pozdorja – kenderpor,tilolás után
plajbász – ceruza
pepecsel – babrál,matat
porozsnak – a tyúkok tojóhelyén hagyott tojás,hogy következőleg is oda tojjanak
posszogtató – füzfasíp
pukét – menyasszonyi csokor
pityóka – krumpli
pücsi – tehén
pirics – erdei ágy szénával töltve
pemete – kenyérsütéshez használt kemenceseprű
pimpó – barka
piszlicsáré – apró cseprő
pizdirice,vagy miszlingó – apró darabok
peréda -elherdál
R
réce -kacsa
rokolya – szoknya
ruha – fejkendő
rodli – szánkó
S,Sz
sirit – sodor
szapuló – mosó
sujkol – tisztál a patakon
sutu – tartó,tok
szekervel – szekérrel
seggvakaró,peccs,hecserli – csipkebogyó
susmutyorog – sugdolózik
síkurázik – csúszkál
szöszmötöl-kaparászik
T
törek – krumplipürészerű étel
tűk – ti
törökbúza – kukorica
tekenyő -teknő
U,Ü
üver – szakadék
üsmer -ismer
V
vakarú – kenyértésztából sütött pogácsa
vagdaló – kendertiloló szerszám
vájling – tál
vizitka – blúz ( női )
Z
zakota – rendetlenség
zúgolódik -elégedetlenkedik
züherel – agitál
zuvatol – pletykál
19. század elejétől a 20. század közepéig A budapesti Országház nem pusztán egy középület Budapest szívében. Nem egyszerűen a törvényhozás helyszíne,
Győr vármegye a történelmi Magyar Királyság Dunántúlának északnyugati részén fekvő, egyik legősibb és legnagyobb jelentőségű közigazgatási egysége vol
A Donnál kezdődött a vég – hogyan sodródott Magyarország a keleti frontra? A történelem ritkán kérdez. Többnyire sodor, kényszerít és utólag számon ké
Nem nagyon volt példa Közép-Európában, amelynek árnyéka nyolc évtizeddel a megszületése után is ilyen hosszan vetülne a jelenre, mint az úgynevezett B
Csongrád vármegye a magyar Alföld egyik legősibb és legfolytonosabb közigazgatási egysége volt. Nem hegyek határozták meg, hanem vizek, nem várfalak,
Bukovina 1902-ben nem ország volt, nem is nemzet, hanem sűrített Közép-Európa. Egy határvidék, ahol a birodalom nem eltörölni akarta a különbségeket,
Liptó vármegye a történeti Magyar Királyság egyik legzártabb, mégis legtisztábban kirajzolódó vidéke volt. Nem határvidék a klasszikus értelemben, nem
Szepes vármegye (szlovákul: Spiš, németül: Zips, lengyelül: Spisz, latinul: Scepusium) Szepes vármegye a Magyar Királyság északi peremvidékének egyik
A magyar történelem ritka pillanatai közé tartozik az a januári nap, amikor a természet maga is mintha beleszólt volna az államügyekbe. 1458 telén ren
A történelem ritkán ad tiszta erkölcsi pillanatokat. A nagyhatalmi érdekek, kényszerszövetségek és katonai számítások korában többnyire szürke zónák l