Liptó vármegye a történeti Magyar Királyság egyik legzártabb, mégis legtisztábban kirajzolódó vidéke volt. Nem határvidék a klasszikus értelemben, nem átjáróház, hanem medence és hegykoszorú, ahol a történelem nem rohant át, hanem megtelepedett. A név – Liptov, Liptau, Lip
Szepes vármegye (szlovákul: Spiš, németül: Zips, lengyelül: Spisz, latinul: Scepusium) Szepes vármegye a Magyar Királyság északi peremvidékének egyik legjelentősebb és legsajátosabb történeti egysége volt. Területén napjainkban Szlovákia és Lengyelország osztozik, míg a várm
Ha van vármegye, amelynek történetét nem lehet sík térképen elmesélni, az Trencsén. Ez a föld nem engedelmeskedett könnyen: hegyei tagoltak, völgyei szűkek, átjárói stratégiai jelentőségűek voltak. A vármegye gerince nemcsak földrajzi értelemben volt kemény, hanem politikaila
Turóc vármegye a Magyar Királyság északi részének egyik legkisebb területű, ugyanakkor történetileg és kulturálisan sajátos közigazgatási egysége volt. Utolsó székhelye Turócszentmárton volt, amely a 19. századra nemcsak közigazgatási, hanem szellemi és nemzeti központtá i
A történelmi Magyarország térképén kevés olyan különös és sajátos alakú területet találunk, mint Abaúj–Torna vármegye, amely két eredetileg önálló, ám évszázadok során összefonódó vármegyéből született meg. A magyar államiság ezeréves korszakai alatt hol külön,
