Győr vármegye a történelmi Magyar Királyság Dunántúlának északnyugati részén fekvő, egyik legősibb és legnagyobb jelentőségű közigazgatási egysége volt. Területe ma Magyarország és Szlovákia között oszlik meg, központja pedig mindvégig Győr városa maradt. A vármegye t
Csongrád vármegye a magyar Alföld egyik legősibb és legfolytonosabb közigazgatási egysége volt. Nem hegyek határozták meg, hanem vizek, nem várfalak, hanem árterek és földek, s nem etnikai tarkaság, hanem egy szinte teljesen egységes magyar társadalom. Aki Csongrád vármegyét ért
Ugocsa vármegye a történelmi Magyar Királyság egyik legkisebb, ugyanakkor legsajátosabb sorsú közigazgatási egysége volt. Az ország északkeleti peremvidékén feküdt, határhelyzete miatt története szorosan összefonódott a Tisza menti térség geopolitikai változásaival. Utolsó s
Sopron vármegye a történelmi Magyar Királyság nyugati peremvidékének egyik legjelentÅ‘sebb közigazgatási egysége volt. A régió földrajzi, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt átmeneti zónának tekinthetÅ‘, amelyben a magyar és a német nyelvi-kulturális hatások hosszÃ
Ung vármegye több volt egyszerű közigazgatási egységnél. A határvidéki kultúrák találkozása, a honfoglalás élő emlékezete és a Kárpátok őrzőkapuja. A megye története ma is ott él Ungvár várfalain, a ruszin hegyi falvak harangszavában és a Vereckei-hágó szélfútta pano
A történelmi Magyarország térképén kevés olyan különös és sajátos alakú területet találunk, mint Abaúj–Torna vármegye, amely két eredetileg önálló, ám évszázadok során összefonódó vármegyéből született meg. A magyar államiság ezeréves korszakai alatt hol külön,
Arad vármegye a történelmi Magyar Királyság egyik kulcsfontosságú közigazgatási egysége volt a Tiszántúl délkeleti peremén. Sajátos földrajzi fekvése – a Nagyalföld pereme és az Erdélyi-szigethegység nyugati előterének találkozása – a középkortól a 20. századig megha
