Beszterce–Naszód vármegye a Magyar Királyság egyik legkülönlegesebb földrajzi és etnikai szerkezetű vármegyéje volt. Kifejezetten hegyvidéki jellege, a szász városi hagyományok, valamint a román többségű falusi térségek együttese Erdély egyik legösszetettebb társadalmi és
Zágráb vármegye (horvátul: Zagrebačka županija, németül: Komitat Agram) a történelmi Magyar Királyság déli részén elhelyezkedő közigazgatási egység volt. Területe a történelmi Horvátország magvidékéhez tartozott, központja Zágráb városa volt. A vármegye területe napja
Győr vármegye a történelmi Magyar Királyság Dunántúlának északnyugati részén fekvő, egyik legősibb és legnagyobb jelentőségű közigazgatási egysége volt. Területe ma Magyarország és Szlovákia között oszlik meg, központja pedig mindvégig Győr városa maradt. A vármegye t
Csongrád vármegye a magyar Alföld egyik legősibb és legfolytonosabb közigazgatási egysége volt. Nem hegyek határozták meg, hanem vizek, nem várfalak, hanem árterek és földek, s nem etnikai tarkaság, hanem egy szinte teljesen egységes magyar társadalom. Aki Csongrád vármegyét ért
Liptó vármegye a történeti Magyar Királyság egyik legzártabb, mégis legtisztábban kirajzolódó vidéke volt. Nem határvidék a klasszikus értelemben, nem átjáróház, hanem medence és hegykoszorú, ahol a történelem nem rohant át, hanem megtelepedett. A név – Liptov, Liptau, Lip
Ha van vármegye, amelynek történetét nem lehet sík térképen elmesélni, az Trencsén. Ez a föld nem engedelmeskedett könnyen: hegyei tagoltak, völgyei szűkek, átjárói stratégiai jelentőségűek voltak. A vármegye gerince nemcsak földrajzi értelemben volt kemény, hanem politikaila
Torontál vármegye a történelmi Magyar Királyság déli, alföldi–bánsági térségében fekvő közigazgatási egység volt. Székhelye Nagybecskerek (ma Zrenjanin, Szerbia) volt, amely a 19. század végére a Bánság egyik legjelentősebb városává és gazdasági központjává fejlőd
Turóc vármegye a Magyar Királyság északi részének egyik legkisebb területű, ugyanakkor történetileg és kulturálisan sajátos közigazgatási egysége volt. Utolsó székhelye Turócszentmárton volt, amely a 19. századra nemcsak közigazgatási, hanem szellemi és nemzeti központtá i
Ugocsa vármegye a történelmi Magyar Királyság egyik legkisebb, ugyanakkor legsajátosabb sorsú közigazgatási egysége volt. Az ország északkeleti peremvidékén feküdt, határhelyzete miatt története szorosan összefonódott a Tisza menti térség geopolitikai változásaival. Utolsó s
Ha Pest–Pilis–Solt–Kiskun a magyar állam tengelye volt, akkor Udvarhely vármegye a székelység gerince. Nem a síkság nyitottsága, hanem a hegyvidék zártsága formálta; nem a nagyvárosi növekedés, hanem a közösségi önszerveződés tartotta egyben. Udvarhely vármegye története
Ha volt vármegye, amely nem a peremen, hanem Magyarország közepén dobogott, az Pest–Pilis–Solt–Kiskun volt. Nem csupán földrajzi értelemben: itt sűrűsödött össze az államigazgatás, a gazdaság, a népesség és a modernizáció minden ellentmondása. Ez a vármegye nem egyszerű
Modrus–Fiume vármegye a történelmi Magyar Királyság egyik legösszetettebb és legnehezebben értelmezhető közigazgatási egysége volt. Nem pusztán földrajzi értelemben, hanem politikai, társadalmi és identitásbeli szempontból is. Olyan térség, amely egyszerre volt belső határvi
