Az Erdély elnevezés az erdő főnév és a régi magyar elü~elv~eli~elve, azaz a „valamin túl fekvő” összetétele, jelentése tehát: erdőn túli rész; a latin Transylvania ennek a tükörfordítása. Románul Ardeal vagy Transilvania, egyik esetben sem nehéz megtalálni a szó eredetijét. Németül Siebenbürgen (vagy a helyi szász nyelvjárásban Siweberjen), mely nevet az erdélyi szászok hét legnagyobb erődített városáról (Beszterce, Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó, Medgyes, Szászsebes és Segesvár) kapta.

2. A mai Erdély tengerszint feletti legalacsonyabb és legmagasabb pontja között majdnem 2.500 méter a különbség. A Duna-menti Orsova a Bánságban mindössze 65 méterrel van a tengerszint felett, míg a Moldoveanu csúcs a Déli-Kárpátokban 2.544 méter, ezzel egyben legmagasabb pontja is.

3. Erdély teljes egészében a Duna vízgyűjtő területe, mégis egy kivételével összes folyója a Tiszába torkollik. Az Olt az egyetlen kivétel, mely a Déli-Kárpátokat a Vöröstorony-szorosnál áttörve, valóban a Dunába folyik.

4. Erdélyben nincsenek nagy kiterjedésű természetes tavak. A három legismertebb természetes tó, a Szent Anna-tó (0,2 km²), a Gyilkos-tó (0,11 km²) és a Medve-tó (0,04 km²) együtt nagyjából hetvenszer férnének el a Velencei-tó vízfelületén.

5. A Székelyföldön található ún. hegyközi medencék, azaz Gyergyó, Csík és Háromszék az egész Kárpát-medence leghidegebb területei. Télen nem ritka a -30 fokos hideg, a Kovászna megyei Bodzafordulót nem véletlenül hívják Kis-Szibériának.

6. Egész Európában a Keleti-Kárpátok erdőségeiben maradt fenn a legváltozatosabb növény- és állatvilág. Például a barna medve vadon élő európai állományának nagyjából 40%-a is a Keleti-Kárpátok vonulatának lakója.

7. Drakula „atyja”, az ír szerző Bram Stoker, nemhogy Erdélyben nem járt soha, de a román fejedelemségekben, vagy Magyarországon sem. A figurát Vámbéry Ármin, magyar keletkutató által elmesélt történetek alapján, kitartó könyvtári kutatómunkával hozta létre. A történelmi Drakula, Vlad Tepes, vagy apja után Vlad Dracul (fejedelemként III. Vlad) ugyan valóban Segesváron született, hiszen apját a törökpárti bojárok elűzték Havasalföldről, de sosem volt Erdély fejedelme. Fordulatos élete során Havasalföld uralkodója (és Mátyás király vazallusa) lett. Ahogy a Törcsvári-kastély (Bran) is magyar királyi vár volt, nem Drakula kastélya.

8. Erdélyben a legnagyobb lélekszámú magyar lakosság Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában él. Persze a magyar lakosság részarányát tekintve lényegesen eltérő a sorrend, hiszen míg Hargita megye 85%-a, Kovászna megye 75%-a és Maros megye 40%-a magyar nemzetiségű, ez az arány Kolozs megyében már kevesebb, mint 20%.

9. A mai Erdély ha önálló állam lenne, nagyobb területtel rendelkezne, mint Portugália, Csehország, Hollandia, Belgium, Svájc, Írország, vagy éppen Magyarország. A történelmi Erdély területe 57.000 négyzetkilométer, a Partiummal, a Bánsággal és Máramarossal kiegészülve (általában ezt értjük ma Erdély alatt) 103.00 km².

10. A köztudattal ellentétben, Kolozsvár sosem volt Erdély fővárosa. Ellenben Gyulafehérvár és rövid ideig Nagyszeben igen.

(Erdély világa)