Transapusen
Egy közel 80 kilométer hosszúságú festői helyen, az Erdélyi-középhegység Transzalpina. A Nagyenyedről, Bethlen-kollégiumtól indul, a Szabaderdőn keresztül, Felenyed (Felsőenyed), Remete és Nagyponor érintésével halad Abrudbánya irányába, a DJ107I elnevezésű megyei útszakaszon, ahol eléri az Aranyos völgyét.
A sok helyen ezer méter fölötti magasságban haladó hegyi úton létrehoztak pihenőhelyet is.

Nagyenyed
A valamikori szászok alapította várost először 1299-ben említi oklevél, de már az Árpád-korban lakott volt a terület. A vártemplomot 1333-1335 között építettél a város polgárai, majd a 14-15, században kibővítették. 1600-ban Vitéz Mihály, majd 1658-ban a tatárok is felégették. 1662-ben Nagyenyedre helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot. 1704-ben Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el. Az emlékművük a Kápolna-dombon áll. Jókai Mór, A nagyenyedi két fűzfa elbeszélése ennek állít emléket.
A várost 1849. január 8-a és 11-e között az Axente Sever és más „terroristák” vezette román felkelők által lemészárolt magyar ajkú lakosoknak 1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, ahol a halottak egy részét elföldelték.

Nagyenyedről indulva, a Torockó irányában haladó DJ107M megyei út felenyedi városrészen balra fordulunk a DJ107I megyei útra, majd kanyargós úton a Szabaderdőnek nevezett kis erdőbe jutunk. A A Torockói-hegységen keresztül sor kis településsel találkozunk, amelyek 1956-ban váltak külön településsé Remetétől. Ezek: Szabaderdő, Kotorás (Cotorăști), Valea Uzei, Fenyősremete (Bredesty), Florești, Remeteiszoros, Remetekolostor, Valea Făgetului, Inezvölgye (Valea Inzelului), Valea Poienii, Valea, Vlădești.

Félúton Nagyponor községbe jutunk. Nagyponor, Ponor nevét 1648-ban említette először oklevél, Ponor néven, mint I. Rákóczi György birtokát.

Utunk jelentős részén túl, Nagylupsa felbecsülhetetlen táján csodálkozunk.
Nagylupsa község (románul: Comuna Lupșa) község Fehér megyében, Romániában. Központja Nagylupsa, beosztott falvai Bârdești, Bârzan, Curmătură,

După Deal, Hadaró, Holobani, Lazuri, Lunca, Lupsapatak, Muska, Mănăstire, Mărgaia, Pițiga, Poșogani, Pârâu-Cărbunări, Szászavinc, Sásza, Trifești, Valea Holhorii, Valea Șesii, Vinca, Văi.

A következő nagyobb község Mogoskozsokány, Valea barni, Bârlești-Cătun, Bucsom-Izbita, Bucsumcserbu, Bucsum-szát, Kiskígyópatak, Măcărești, Szászbucsum, Topánfalva

Mócvidék központja, egykori bányász város. Innen származik az 1848-49-es szabadságharc egyik kimagasló tömeggyilkos alakja Avram Jankó.